Mielőtt nekikezdhettünk a jól megérdemelt hétvégi pihenésnek (vagy a féktelen mulatozásnak, kinek kinek ízlése szerint), még egy feladat várt a MAFC asztalitenisz csapatára. Megint egy pénteki meccsnap következett, megint a Statisztika termében, megint egy kötelező győzelem. Most a Budai XI SE IV. csapatát kellett két vállra fektetnünk.
Az ellenfél csapat neve alapján egyáltalán nem következtethettünk a játékosok kilétére, ugyanis Budai XI SE néven csak úgy burjánzanak a csapatok és elnevezések, és az egyes csapattagok is forgószínpadszerűen cserélődnek szezonról szezonra. Az aktuális ranglistára pillantva két veszélyesebb emberük van: Prinyi Csaba és Fegyver Gyula. Szerencsére a mostani meccsen nélkülöznünk kellett Fegyver Gyula személyét, ezek után már tényleg nem sok minden szólt az ellenfél csapat mellett, pláne ha még azt is hozzávesszük, hogy sikerült aktivizálnunk Vaszilisz mestert. (A "mester" elnevezést jelentős múltbéli sikerei alapján érdemelte ki, mi egyszerű hobbi pingpongosok csak szeretnénk felcsipegetni tudásának morzsáit. Az este folyamán kiderült, sajnos erre még várnunk kell legalább a következő meccsig, most nem sok olyan morzsát osztott meg velünk, amit érdemes lett volna felcsipegetni...) Most sem könnyen adta be a derekát, de nélküle nem lettünk volna meg négyen, ezért kénytelen volt csatlakozni. Meg aztán az sem ártott meg neki, hogy kicsit megmozgatta berozsdásodott tagjait, hiszen az őszi szezon utolsó 3 meccse húzósnak ígérkezik. Vaszilisz a most hiányzó Lacit helyettesítette, ő egyéb elfoglaltságok miatt nem tudott játszani. Vaszilhoz Kovács Attila, Falu és Tóth Tamás csatlakoztak.
Visszatérve az ellenfélre, lássuk kikkel is kellett összemérnünk erőnket! A Budai XI SE IV. mostani játékosai tavaly még Újbuda Torna Club IX. néven futottak (kivéve Prinyi Csabát) és a II-XII-XXI. kerületi bajnokságban szerepeltek (ugyanott csak másik csoportban játszott múlt heti ellenfelünk is, a Csepeli VAKE). A csapat tavalyi helyezését nem sikerült kideríteni, de a játékosok százalékai alapján nem az élmezőnyben végeztek. (Ilyen személycseréknek köszönhető többek között, hogy a mostani BP II. osztály színvonala talán kicsit visszaesett ebben az évben.) Lássuk a játékosokat! A már említett Prinyi Csaba (48/34 Ker. I. ősz, a pinyo.hu-n el van írva a neve) a Baross-Ipartestület XXII SE-ből érkezett, ő azért törhetett némi borsot az orrunk alá. Czomba Imre (56/37 Ker. I. ősz) Fürjes Kupákról volt ismerős, ha bejönnek kicsavart tenyeres pörgetései, akkor veszélyes, ha nem akkor nem tud mást játszani és verhető. Szabó Lászlónak (32/17 Ker. I. ősz) csak a névrokonával játszottunk eddig. (Azokból kapásból kettővel tavaly. Hogy kicsit tovább bonyolítsuk a helyzetet, azok a Szabó Lászlók - apa és fia - is egy hasonló nevű csapatban játszottak: Újbuda TC IV. de ez természetesen nem ugyanaz, mint a Budai XI SE IV. és az ott szereplő Szabó Lászlók egyike sem ugyanaz mint az itteni.) A negyedik játékos Székely Borbála (28/15 2007/2008 Ker. I.) volt, aki ugyan ismerős volt valahonnan, de akkor még nem tudtuk összerakni honnan. Végül megegyeztünk a BME-ben. Most viszont utána néztem ennek is és kiderült, hogy vele még a 2007/2008-as szezonban találkoztunk Kerület I-ben, akkor még a KSI SE VI. csapatában játszott. Azóta akkori leány csapattársai kicsit lehagyták, ők azóta már a BP I/B-ben ütögetnek.
Vaszil nagyjából kihagyta a bemelegítést, úgyhogy az első meccsen kellett ezt bepótolnia (és a nagyjából 1 hónapnyi pingpong hiányt is). Ez rendesen meg is látszódott a játékán. Nem látszódott a labdaéhség - nem úgy mint anno Petróczi és Tóth Attilánál az első meccseiken - és hát ugye pont a Budai SE legjobb játékosát fogta ki elsőre. Prinyi nagy biztonsággal tudott olyan labdákat adni, hogy pörgetésnek tűnjön de nagyjából üres legyen, ezeket Vaszil sorra túlbecsülte és hálóba droppolta vagy magasra tolta, amit ellenfele kegyetlenül beütött. Azért néha Vaszil is megvillant. De aztán egyszer csak a szívbajt hozta ránk, hiszen 2-1-es szettállásnál, 10-9-es vezetésnél Prinyi adogathatott a meccsért! Aztán bőven 10 felett szerencsére behúzta ezt a szettet a mi emberünk és a döntő szettben már kézben tartotta meccset. Huh! Ebben nemcsak mi, de Vaszil is leizzadt rendesen! Attila aztán a hozzá hasonlóan jól pörgető Szabóval kezdett. Az eddigi eredményeik alapján Attilának állt volna a meccs, de sajnos nem segített a (kvázi) hazai pálya (nem messze lakik a Statisztikától). Sokat hibázott, nem sikerült megtörnie Szabó lendületes játékát és szoros szettekben ugyan, de 3-0-ra kikapott. Tamás kicsit megijedt Bori ellen (egy lányt igazán nem hívhatok a családnevén, az illetlenség lenne), mert a bemelegítő ütéseknél olyan sebességgel jöttek a labdák hogy esélye sem volt kettőnél többször visszaadni. De szerencsére az ijedtség csak az első két labdamenetig tartott, mert aztán kiderült, hogy Bori semmit nem tud csinálni a szemcse ellen, maximum könnyedén el tudja ütögetni a pályán túlra. Falunak pedig szerencsére Czomba azt mutatta meg, hogy mire képes, amikor nem mennek a pörgetései. Kb. semmire, úgyhogy ez a meccs is 3-0 lett nekünk.
A következő körben Prinyi ellen Attilát feltüzelte, hogy olyan rossz játékkal kapott ki Szabótól az előző körben. A mérkőzés második felében el is kezdett jól játszani, csak az volt a baj, hogy ekkor már 2-0-át mutatott az eredményjelző az ellenfélnek. Innen feljött ugyan 2-2-re, de a döntőre elfogyott a szufla és a rossz kezdést követően (5-1 volt fordulásnál) már csak kapaszkodott az eredmény után. Szabó már kifigyelte Tamás játékát Bori ellen, és még a bemelegítésnél is kérte, hogy pörgethessen szemcsére. El kell ismerni elég jól ment neki, kár hogy elfelejtette azt is kérni, hogy hadd gyakoroljon már a forgatott ütő ellen is. Ugyanis meccsen a nyesett-szemcse-nyesett kombinációk ellen vagy feldobni tudta vagy hosszúra ütni a labdát és hát egyik sem igazán nyerő kombináció, ha nyerni akart volna. Bori ugyanúgy ráijesztett Falura az ütögetésnél, mint Tamásra és ugyanúgy ki is kapott tőle 3-0-ra. Azért azt el kell ismerni, hogy Falu a múltkori teljesítményénél fényévekkel jobban játszott, ennek a lehengerő formának is köszönhette a sima győzelmet. Vaszil aztán két simán nyert szett után elkezdte élvezni a játékot Czomba ellen. Ez nála azt jelentette, hogy távoli dobálásokkal és védésekkel akarta behúzni a hiányzó szettet. Ez nagyjából arra volt jó, hogy Czomba belemelegedjen a játékba, úgyhogy szépen lassan fel is jött 2-2-re. Döntő szettre aztán megint előtérbe helyezte Vaszil a pontnyerést a szép játék ellenében és esélyt sem adva Czombának ezt a meccset is 3-2-re hozta. Lassan, de biztosan kezdtünk elhúzni, 6-2 volt ide.
A harmadik körben Prinyi már nagyobb erőfeszítésre késztette Tamást. Ebben ugyan rendesen közrejátszott a MAFC játékos is, ugyanis az első szettet 10-7-ről sikerült elveszítenie. Utána már jobban figyelt, de a pörgés nélküli pörgetések (kicsit ellentmondó ez a kifejezés) ellen nem volt annyira hatásos a szemcse, az ellentámadások pedig megint nem mentek. Ilyenkor a fejnek kell pótolnia a kéz hiányosságait és ez szerencsére sikerült most is, ezért meglett a meccs 3-1-re. Falu folytatta sikerszériáját, nagyon jól droppolt és még jobban pörgetett Szabó ellen. Szett vesztés nélkül, három nyert meccsel a tarsolyában állt a harmadik kör után! A meccs előtti csütörtöki edzésen Bódis Attila felhívta rá a figyelmet, hogy ha lesz lány az ellenfélnél, akkor a Vaszilisz elleni meccset csak fenntartással számoljuk magunkhoz. A Bori elleni összecsapáson ettől lehetett félni, de szerencsére nem sikerült a bravúr (mármint az a bravúr, hogy sikerüljön Vaszilnak veszítenie) és ezzel megvolt a mérkőzés, 9-2 volt már a MAFC-nak. Most Attila nem fogott ki jó napot, vagy már a hétvégi pihenést kezdte meg tudat alatt, vagy Vaszilisz jól bemelegítette Czombát az előző meccsen, de sima volt: 3-0-ra nyert Czomba.
El is felejtettem eddig mondani, hogy nagyon gyorsan haladtunk idáig, mert három asztalon tudtunk játszani. A szép világnak most lett vége, mert lecsaptak rá a jogos tulajdonosok, úgyhogy az utolsó kört már két asztalon játszottuk le. Ez a Falu-Prinyi meccsbe szólt bele, nekik kellett a játék közepén elhagyniuk az ominózus harmadik asztalt. Aztán az első asztal felszabadulásakor folytatódott a küzdelem. És tényleg igazi csata volt, két stílus összecsapása! Falu gyors indításokkal és szép droppokkal operált szemben Prinyi biztosan felhúzott labdáival és keresztütéseivel. Kihasználták a játékidőt, eljutottak a döntő szettig. Ekkor már kezdtek az idegesség jelei mutatkozni Falun, megszakadt a biztos menetelés. Többet hibázott ellenfelénél és végül sajnos 3-2-es vereséget szenvedett. Vaszil tovább edzett a szorosabb meccsekre, hogy majd bírja idegekkel a döntő szetteket, ha arra lenne szükség. Ennek fényében a 3-2-es győzelme szorosnak tűnhet a meccslapot böngészve, de a játék képe alapján simán nyerhetett volna, ha azt akarja. Attila fellélegezhetett, nem betlizett, megszerezte aznapi első és egyetlen győzelmét Bori ellen. Tamásnak maradt még Czomba. És ekkor felbukkant egy ismerős arc, egy nem várt vendég: Dobi Laci tette tiszteletét a meccs végére! Tamás kicsit könnyedebbre vette a figurát a kelleténél, két szettben is sikerült megengednie 10-6-os vezetésnél ellenfelének, hogy kiegyenlítsen és vérszemet kapjon (azt is el kell ismerni, hogy Czomba rendesen belelendült a játékba a végére). Szerencsére csak az egyiket vesztette el, így megvolt a 3-1-es győzelem.
A végeredmény tehát 12-4 lett nekünk. Jól játszott Tamás és Falu. Vaszil nem volt jó, de legalább tett róla, hogy ne unatkozza végig a meccset (és mi se), valamint vicces volt. Attilának nem ment most, de Falunak is egy hasonló rossz nap után következett a mai jó játéka, reméljük Attilánál is így fog majd történni. Falunak sokadjára sikerült rábeszélnie minket, hogy most kivételesen a Deák tér közelében fogyasszuk el aznapi jutalom söreinket. Időközben csatlakozott hozzánk Csilla is, így szép hétvége-indító este kerekedett belőle.
P.S./1: És ha már ilyen szép hosszúra sikeredett ez a poszt, akkor húzzuk már tovább egy kis előretekintéssel. Ez volt ősszel az utolsó könnyű meccsünk, ami nagyon jól esett a szerencsétlen kezdés után. Megjött az önbizalmunk, holtversenyben a BVSC-vel harmadikok vagyunk, de most egy nehezebb sorozat jön, amit pont a BVSC elleni mérkőzés fog megkoronázni a szezon végén. Nem lesz sétagalopp a jövő heti hazai BKV Előre SC III. elleni mérkőzés, képesek olyan felállást hozni, ami a legjobb négyesünket is megizzaszthatja. Hasonló a helyzet a Kispest ellen is, habár ott a százalékok alapján a legjobbjainknak nyerniük illene, de mindig közbeszólhat egy-egy rosszabb nap. És a végén jön a harc a dobogóért, azaz a BVSC elleni összecsapás! Már türelmetlenül várjuk ezeket az izgalmas mérkőzéseket!
P.S./2: A hétvége sokaknak mégsem a pihenésről szólt, ugyanis Csilla rendezőként, Dobi Laci és Vaszilisz pedig játékosként vettek részt a szombati Universitas-on. Mindhármuknak ezúton is szeretnénk gratulálni! Csillának a tökéletes rendezésért, Lacinak az egyéniben elért második helyzéséért, Vaszilisznek pedig a páros küzdelmek megnyeréséért (amit Tóth Attilával vállvetve sikerült elérniük)!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése