Nekiszaladt az időfelelős az évszakváltásnak erősen mostanában, simán félrelökte a tél-maradványokat és felcserélte csicsergő madarakra és meleg napsütésre. A lengedező szellő vidámságot és "szeressük felebarátunkat" érzést lopott az emberek szívébe. Mindeki telve van tetterővel, jöhet a tél utáni nagy takarítás, ez a nagy ígéretek ideje. Ilyen légkörben ki ne örülne egy jó kis testmozgásnak, ki ne élvezné a pingpong játék szépségeit? Hát a MAFC III. játékosok természetesen! Hogyan is jutottunk el idáig? Ezt fogjuk elmesélni ebben a "röpke" szösszenetben.
Adottak voltak egy szép délutánhoz, egy szép győzelemhez a következő hozzávalók: az ellenfél, a Puskás DSK II. a nem túl ijesztő 12. helyezésével, a hamar érkező Laci és Markó Tamás (lassan már fel kéne ruháznunk valami becenévvel nagyrabecsült csapattársunkat, hosszú mindig kiírni a teljes nevét...), a lelkes szurkolósereg és természetesen a vadonatúj Nittaku labdák! Mindez nem lenne elég egy jó hangulatú mérkőzéshez? Hát nem. Lássuk kik/mik kerültek a mérleg másik serpenyőjébe!
A szemfüles olvasók talán már hiányolták az eddigi felsorolásból a MAFC-osok másik két játékosát. Igen, ők kicsit lehúzták azt a serpenyőt. Tóth Tamás (mostantól TT) és Falu voltak nevezve a viadalra, ez most bizony kisebb baklövésnek bizonyult. Falu nagyjából a kezdetekre esett be az ajtón, TT pedig megtévesztően negédesen vigyorogva kezdett bele a laza bemelegítésbe. De persze nem mind arany, ami fénylik! Azt eddig is tudtuk, hogy Laci valahogy mindig fázis késésben van, pl. a meccseken az első éles mérkőzés közepe/vége táján lendül bele igazán és elcsúszott az OTP elleni formaidőzítés is a BP I/B-s meccsre. De most egy új oldalán mutatkozott be: úgy tűnik, most a téli depresszió volt a csúszás alanya. No persze igazán jó bajtársként, csupa jóakarattól vezérelve ugyan, de jócskán megnehezítettük mi is olyan létfontosságú döntések meghozatalát, mint pl. a beírási sorrend. Ez volt minden rossznak az okozója! Falu a késést behozandó, melegíteni szeretett volna még, a két Tamás meg kötötte az ebet a karóhoz és nem adták oda a 3-4. helyet semmi pénzért sem! TT azért megtévesztően kedvesen ajánlgatta magát, hogy ő "szívesen játszik elsőként", de akkor persze ne rajta verjék el a port, ha netalán veszíteni merne... Végülis Falu húzta a rövidebbet, innentől aztán forrtak az indulatok. Nálunk ilyen egy szép, hirtelen beköszöntő tavaszi este!
Na evezzünk kicsit nyugalmasabb vizekre, a száraz matematika talán lehűti a kedélyeket. Vegyük ellenfelünket egy kicsit górcső alá. A szembenálló fél az Ispán Péter (59%), Rátky Géza (55%), Tirpák Tibor (46%), Köller Zoltán (25%) felállásban sorakozott fel ellenünk, ami ha csak a százalékokat nézzük, egy jó kis erős középcsapatot ad ki. A tavaszi szezonban ennek megfelelően szerepelnek, de az őszt valahogy elhibázták... Ezt persze most utólag írom, a meccs előtt nem méltattuk figyelemre azt a hatalmas pálfordulást, amit elkövettek a tél folyamán! Ősszel csak egy nyert meccsük volt (amit nem nagy erőfeszítés árán, tehát játék nélkül értek el a Gamma ellen), tavasszal viszont már 4 nyert meccsnél tartanak, és a vesztett mérkőzéseken is szorongatták rendesen a ellent! Nahát most mi lettünk az az ellen, akit szorongatni kellett.
Nem akartam ám annyira Puzsér Róbert (Csillag Születik 2012) lenni (de!), aki abban leli örömét, hogy minden résztvevőt a porig alázzon. Tehát ennek fényében Laci felmentést kap most, mert iskolajátékkal kényszerítette térdre Ispánt a kezdő meccsen (3-0). Falu már sajnos fennakadt a Puzsér-rostán, ő játék helyett csak püffögött, mint egy gőzmozdony, minden segítő szóra csak szidott mindenkit, mint egy elakadt lemezjátszó. Így persze nem lehet nyerni (1-3). M.Tamásról (jó kis becenév nem?) eddig még nem mondtam kimondottan rosszat, ezért most megemlíteném, hogy lehetett volna benne annyi együttérzés, hogy ha már fél órája melegített, igazán átadhatta volna a helyét Falunak és akkor nincs ez a hepaj. Mindegy, emellett még rosszul is játszott, mert kikapott 3-2-re Tirpák Tibortól. Így visszagondolva, azért az is lehet, hogy Tibor játszott aznap nagyon jól, de most mindenkit szapulunk, úgyhogy maradjunk abban, hogy M.Tamás volt béna. Köller Zoli nagyon szimpatikus fiatalember az ellenfél csapatából, van érzéke a játékhoz, csak még nem mindig a jó megoldást választja. A mai felfogásban ezt úgy fogalmazzuk meg, hogy sosem a jó megoldást választotta az asztalnál, ezért simán kikapott a lankadatlan lendülettel vigyorgó TT-től. Megvan az izgalmas, szoros meccs! Hiszen erre vártunk! Juppé!
Next turn. Elsöprő MAFC fölény. Nem lehet itt semmi gond, elsöpörjük az ellent, mint a legyet! Részletesebben kifejtve ezt a hurrá-optimizmust, depressziós Laci simán verte Rátky-t, de nem élvezte a meccset (3-1). Falu egy sértett primadonna módjára adta elő repertoárját: ontotta a veszélyes szervákat, sokat idegeskedett, veszélyes szervát rontott, aztán végül mindent leindított, mindent visszaadott, mindent beütött. És csodák csodája! Nyert! Néha a harag (rövid távon) jó tanácsadó... (3-2). Bizalmunkat aztán Köller Zoli ellen M.Tamásba vetettük és M.Tamás megfelelt az elvárásoknak (3-1). Közben TT tántoríthatatlanul alakította a szépen megmunkált Joker-szobor szerepét Ispán Péter ellen, vigyorgott és szoborhoz illő mértékben vitt dinamikát a játékába, de aztán ráfagyott a vigyor az arcára (1-3). Nem értékelték tapssal a nézők az előadást...
Eddig nem volt jele annak az axiómának, hogy a Puskás csapat Laci mumus csapata lenne. Itt volt az ideje! Eme alaptétel igazolására Tirpák Tibor vállalkozott, és sikeresen vette az akadályt, miután 3-1 arányban lenyomta a tényt szomorúan konstatáló Lacit. Falunak aztán meg mindegy, hogy kivel játszik, neki a kihívás a fontos! Szeret küzdeni, nem számít az ellenfél tudásszintje. Köller Zoltán ellen is ugyanazzal a hévvel váltogatta az eredményes és a bugyuta megoldásokat, mint Tirpák ellen a bravúros és passzív labdaváltásokat. De szerencsére az eredmény is ugyanaz lett: 3-2 ide! M.Tamásnak már nagyobb falatnak bizonyult az időközben lendületbe jövő Ispán Péter, a másik Tamáshoz hasonlóan ő is arra várt ma, hogy a szájába repüljön a sültgalamb. Most röppályát tévesztett az említett szárnyas, sajnos M.Tamás 3-1 arányban vereséget szenvedett. Nade ne feledkezzünk meg mai Joker kártyánkról, TT-ről sem! Mindenkit meglepetésként ért, hogy Rátky ellen lidércfényként néha felvillant benne a küzdőszellem és nyert! Hogy is állunk? 7-5-el a nyerés küszöbén toporgunk. Szeljük hát át a célszalagot!
Köller Zoltán aztán nem nagyon csimpaszkodott belénk, hogy akadályozza az utolsó (előtti) lépés megtételét, engedte Lacit érvényesülni (3-0). Nem úgy Ispán! Falu persze küzdött, hogy meglegyen a jól megszokott 3-2, de a végén sajnos nem mi örvendezhettünk. Falunak azért jót tett a benne működő feszültség, régen láttuk ilyen agresszívan játszani. A végén sajnos befigyelt az izgalom is, és az nem segítette játékosunkat. Két meccs volt hátra és egyik sem volt sétagalopp! M.Tamásnak Rátky Géza maradt ellenfélnek. Jó kis ki-ki meccs kerekedett belőle, igazán felszabadultan azonban nem élvezhettük sajnos, mert 1 pontunk múlott rajta! Szerencsére M.Tamás behúzta, ezzel nem voltunk a rapszodikus TT-re utalva a meccs kimenetelét eldöntendő. Jó is volt, hogy nem számítottunk rá, mert egész jól alkalmazta az öccsétől ellesett "leszarom" hozzáállást. Jutalma a 3-1-es vereség volt, amit a mai védjegyévé vált vigyorgással fogadott.
Tehát végül nyertünk 9-7-re. Hatalmas kő esett le a szívünkről! Ennek örömére mindenki (azaz TT) javasolta a győzelmet megünnneplendő a sörözést, de addigra M.Tamásnak és Falunak hűlt helye volt, Dobi Laci pedig azzal szerelte le az ajánlatot, hogy finoman szólva nem túl happy. Igen, sajnos mindenkit kicsit zaklatott lelkiállapotban talált ez a jó idő. A tisztelendő ellenállást mutató ellenfelünknek végül szerencsére lógó orral kellett elhagynia "csarnokunkat", pedig így utólag szívesen meghallgattuk volna, mi is az oka az utóbbi időben mutatott szárnyalásuknak. Igaz, szerény véleményem szerint kicsit lebecsültük ellenfelünket, de hát nem vagyunk mi egy OTP, hogy ezt megtehessük. Javítási lehetőség jövő héten az Erzsébeti Hajós DSE V. ellen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése